3. Fejezet

-Rich! Rich! Riiiiiiiiiiich!!! – kiabált egy vékony kis hang miközben húzgálta a hajamat és csapkodta az arcomat.

- Oké oké Lux már fent vagyok látod? – mosolyogtam a kis szöszire.

- Mindjárt ott vagyunk csajok. – szólt hátra Kate a sofőrünk. A repülő úton már túl vagyunk az első állomás Sao Paulo. A koncert holnap után lesz. A fiúk koncert ruhái már elő van készítve a fotózásokra még össze kell szednem a ruhákat de már nagyjából tudom mik lesznek azok. Végre megérkeztünk a szállodába Luxszal a kezembe elindultam befelé már be voltunk jelentkezve ezért oda adták a kulcsokat a bőröndjeinket meg felvitettük. Gyönyörű szoba volt Luxot egyből a hatalmas ágyra dobtam és utána vetettem magam és mintha én is 3 és fél éves lennék elkezdtem ugrálni Luxszal. Amikor kellőképp elfáradtunk mondtam a kis szöszinek, hogy menjünk várost nézni. Mind a ketten átöltöztünk én egy combközépig érő fehér ruhát és fehér topánkát vettem fel Luxot hasonló képpen öltöztettem őt is csupa fehérbe. Elindultunk lefelé a lépcsőn mivel a liftben túl sokan voltak. Már épp kiléptünk a forgó ajtón amikor nekiütköztem valakinek.

- Elnézést asszonyom. Elbambultam.- szóltam nőnek akin egy hatalmas szalmakalap és virágmintás ruhába volt.

- Rachel? Lux? – még csak nem is azon lepődtem meg, hogy ismer minket hanem azon, hogy milyen mély férfias hangja volt. Jobban megnéztem de semmi.

- Elnézés ismerjük egymást? – kérdeztem mire ő elkezdett hangosan nevetni. A hangja nagyon ismerős volt.

- Ni…- kezdtem bele de aszámra szorított a kezét.

-Csssss! Halkabban- mosolygott Niall. Hozzá nyúltam a nagyon élethű maszkhoz amit viselt és kitört belőlem a nevetés.

- Nagyon nem vicces tudod milyen melegem van? – kérdezte de még mindig mosolyogva.

- De mért pont egy néninek?

- Mindig változtatom kinek öltözzek be most Margaret nénire esett a választás. És ti hova indultatok? Jaj Lux gyere már ide te nagylány.- kapta fel Luxot aki nagy kerek szemekkel nézte Nillalt láttam ahogy a könnyek már gyülekeznek a hatalmas kék szemébe.- Lux én vagyok az Niall. Lux a kezét nyújtotta felém, hogy vegyem el.

-Úgy látszik Lux nem igazán kedveli Margaret nénit.- nevettem.

-  Hát nem.- vakarta meg Niall a nyakát.

- Na szóval hová is mentek?

- Elmegyünk várost nézni.- mondtam és letettem Luxot a földre.

- Nem vártok meg amíg gyors felszaladok a szobámba? És veletek mennék?

- De csak siess!

-Okés.- nevetett majd gyorsan beszaladt a szállodába. Nem lesz feltűnő ez a sportos nagyi? Luxszal leültünk a lépcső aljára megvárni Niallt közbe énekeltünk.

- Na pacsirtáim mehetünk?

-Niaal!!- kiabált Lux és nyújtózkodott, hogy vegye fel.

- Na mi van csajszi most már kellek mi? –Margaretet egy fekete farmer gatyára és egy szürke hosszú ujjú felsőre cserélte a fején egy kopott kék bézbolsapka volt és egy sötét napszemüveg. Hát igazából így is fel lehet ismerni na mind egy. Niall  nyakába kapta Luxot és elindultunk gyönyörű helyen koncerteznek a fiúk és rengeteg helyre elmentünk és Niallt jobban megismerhettem rengeget nevettünk út közbe. Ugyan pár rajongó leállította egy képre de nem volt vészes. Mikor vissza értünk a szállodába már este 7 óra volt elköszöntünk lent Nialltől éselindultunk fel. Lux előre sietett a lépcsőn a tetején megállt és valamit nagyon nézett elkezdett rohanni abba az irányba amit nézett. Már indultam is utána amikor megláttam hova szaladt.

-Harryyyyyyyyyy!!!!- Harry megfordult és mosolyogva kapta fel a felé rohanó kislányt.

- Szia drágám rég láttalak.- és adott egy puszit az arcára. Lassan sétáltam feléjük. Harry észre vett.

- Szia Rachel.- vigyorgott felém.

- Szia.- mondtam és csak egy pillanatra néztem azokba a gyönyörű zöld szemeibe.

-Rich maradhatok Harryvel egy picit?- kérdezte Lux. Kénytelen voltam még egyszer a szemeibe nézni.

- Ha Harrynek nem gond.

- Hát persze, hogy nem!- emelte magasba a kacarászó Luxot. – Te nem jössz Rach?

- Nem én most vissza megyek a szobába. Majd…

-Majd vissza viszem Luxot ha már kifárasztottam. – Mondta Harry egy hatalmas mosollyal azon az átkozottul helyes arcán.

- Oké. – és vissza indultam a szobába. Ahogy beértem becsaptam az ajtót lerúgtam a ciőm. Be ugrottam az ágyba és csak bámultam a plafont és azon gondolkodtam, hogy- hogy lehetséges az, hogy még mindig hatással van rám.

Harry szemszöge:

Miután teljesen kimerítettük egymást Luxal elindultam Rachel szobája felé az alvó kislánnyal a karomba. Amikor a szobájuk elé értem bekopogtam. Semmi. Megpróbáltam még egyszer de nem jött senki ezért benyitottam.

-Rachel? – suttogtam nehogy felkeljen a kis szőkeség. Aztán beljebb mentem és megláttam az ágyon fekve. Elaludt. Ugyanabba a ruhába volt mint amikor a folyosón találkoztunk. Hosszú haja szétterült a takarón. Annyira gyönyörű volt. Luxot óvatosan letettem mellé legugoltam és csak néztem Rachelt. Kisimítottam egy hajtincset az arcából mire hangosan felszuszogott. Olyan furcsa volt mindig amikor találkoztunk folyamatosan kerülte a tekintetem. Lehet, hogy nem kedvel? Vagy csak ennyire félénk lenne? Elkezdtem simogatni puha arcát. Elmosolyodtam. Ugyan olyan mély alvó mint Lux.

- Ki mondta neked, hogy megeszem ezt a csirkét?…- motyogta erre hangosan felnevettem de gyorsan a szám elé kaptam a kezem.

- Szóval álmodban beszélsz? – kérdeztem halkan miközben hüvelykujjammal végig simítottam alsó ajkán. Teljesen oda hajoltam a füléhez és belesúgtam. –Akarlak.